A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint (Valentin) napjára - február 14-ére - az Epilepsziások Világnapját, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt áldozópap. A történelem számos, epilepsziában szenvedő személyt ismer, közülük megemlítünk néhányat: híres uralkodók és hadvezérek, így Julius Ceasar, Napóleon, Nagy Péter cár; egyházi személyként ismert IX. Pius pápa, költőként, íróként Lord Byron és Dosztojevszkij.
Az epilepszia olyan betegség, amelynek során az agykéregben található idegsejtek normálistól eltérő elektromos kisülése okoz tüneteket. Ezek változatos formában jelenthetnek meg: ahány agyi működés, annyiféle tünettel járó epilepsziás roham létezik.
A legritkább, de közismert rohamforma az epilepsziás nagyroham, amely eszméletvesztéssel, a test megfeszülésével, az izmok rángásával jár. Az agy egy körülírt területének epilepsziás aktivitása többféle tünettel járó, úgynevezett epilepsziás kisrohamokat eredményez. Ezek sokkal gyakrabban fordulnak elő, járhatnak tudati érintettséggel és megtartott tudattal is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-ben világméretű kampányt hirdetett az epilepszia és a körülötte elterjedt előítéletek ellen. A fő cél az, hogy szűnjön meg az epilepszia körüli homály és fogadják el mindenütt, hogy ez gyógyítható betegség.
