„Köszönjük neked, Uram, hogy Ő a miénk volt és az is marad, mert aki él szeretettel szívében, az nem hal meg, csak távol van...”
(Szent Ágoston)
Mindenszentek ünnepén és Halottak napján elhunyt szeretteinkre gondolunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban mécsesgyújtással emlékeztünk munkatársainkra az „Isteni Irgalmasság” Ökumenikus Kápolna falán felhelyezett feszületnél.
Dr. Nagy Gábor orvosigazgató úgy fogalmazott: Halottak napja az emlékezés ideje. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.
Mint mondta, mindenkinek van kitől búcsúzni, van kire emlékezni; valaki mindig pótolhatatlanul hiányzik valakinek.
E napon ma is szokás, hogy a halottak emlékére, tiszteletére rendbe rakják a sírokat, feldíszítik, és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak az elhunytak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra odahaza.
Régen, ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát; a kórház ezen tekintetben más, egy szolgálat, amely folyamatos. „Épp ezért most álljunk meg és csendesedjünk el egy percre, így emlékezve elhunyt kollégáinkra!” – tette hozzá.
„Mi, kórházi dolgozók, akiknek felesküdött feladatunk a gyógyítás, az élet és a halál közötti mezsgyén segédkezünk” – mondta az orvosigazgató. "Naponta éljük meg a születést és az elmúlást. Tudjuk, hogy a halál éppúgy az élet része, mint a születés, azonban megszokni és természetesnek venni mégsem lehet, még nekünk sem" – hangoztatta.
A rendezvényen kórházunk lelkészei: Molnár József evangélikus, Tótszegi István görögkatolikus és Gecse Attila református lelkipásztorok végezték az igeszolgálatot; majd az egészségügyi intézmény munkatársai elhelyezték a megemlékezés virágait és az örök világosság jelképeit, a mécseseket.
További képek a megemlékezésről a képgalériában érhetők el.
